Sport(os) szülők 1.

Kedves Szülők!

Most elsősorban azokhoz a szülőkhöz szeretnék szólni, akik gyerekei a sport világában tevékenykednek. Nem feltétlenül kell, hogy élsportoló gyermeke legyen; biztos vagyok benne, hogy ha csak hobbiként viszi valaki edzésre a gyermekét; akkor is a legjobbat akarja neki! Előfordulhat, hogy a hétvégén van egy-két meccs, amin a szülő maximális átéléssel tud szurkolni gyermekének. Ám, előfordulhat, hogy ez nem segíti a gyermek teljesítményét. S ez a szülőben csalódottságot eredményezhet. De mi lehet a gond? Mitől nem tud kijönni a teljesítmény a gyerekből tét mérkőzésen? Miért érezheti úgy a szülő, hogy bár megtesz mindent, gyermeke számára mégis ,,kevésnek” bizonyul ez a fáradságos munka. És még lehetne folytatni a kérdések sorát..

Tételezzük fel, hogy egy gyermeknek hetente, minimum két edzése van, ha csak hobbi szinten is tekintünk egy adott sportra. Ez több gyermek esetén hatványozódik. Ha élsportoló gyermekről beszélünk, akkor pedig a sport válik az első számú feladattá a szülők életében is. A családi élet meghatározó eleme lesz, ezeknek az alkalmaknak a kivitelezése. A korán kelés, a heti munka melletti edzések sora, esetlegesen külön diéta, versenyek, speciális eszközök-ruhák beszerzése stb.

Mivel tudja legjobban támogatni a szülő a sportoló gyermekét? Ha ,,Szülői” szerepben marad! A gyereknek elég egy edző, elég egy embernek ,,megfelelnie”. A szülő támogassa, szeresse gyermekét! Támogassuk úgy gyermekünk, hogy az neki a leghasznosabb, legmotiválóbb legyen. Sajnos, ha ő úgy tud jobban teljesíteni, hogy ha a szülők nincsenek jelen pl.: a versenyeken, akkor hagyjuk ,,egyedül”. Ez a gyermekről szól!:)

Folytatás következik…